a hagyományos értelemben vett cöliákiával (lisztérzékenység) nem diagnosztizáltak gluténtartalmú élelmiszerkerülése – vajon például a hisztaminintolerancia miatt is lehet?
(ideálisabb lenne tehát az NCGS-t “nem-cöliákiaspecifilus, gluténtartalmú gabonákra adott egyéb érzékenységi reakciók”-ként nevezni)
Bevezetés:
Az ételintoleranciák és egyes felszívódási zavarok bizonyos élelmiszer-összetevőktől, például szénhidrátoktól
(főleg tejcukor és gyümölcscukor) alakulhatnak ki, de akár biogén aminoktól is (hisztamin), melyek nem-specifikus gasztrointesztinális és emésztőrendszer kívüli tüneteket okoznak. A kutatás során az ételintoleranciák/felszívódási zavarok lehetséges etiológiai faktoraira koncentráltak
kifejezetten ezen tüneteket megfigyelve a nem-cöliákiás gluténérzékenyeknél (NCGS) vagy az úgynevezett lisztérzékenyként nem diagnosztizált, azonban a gluténtartalmú élelmiszereket elhagyó, valamint a diagnosztizáltan hisztaminérzékeny pácienseknél.
Módszer:
A korábban leírt NCGS tünetek alapján megvizsgálták a NCGS kapcsolatát a hisztaminintoleranciával (HIT).
Eredmények:
Úgy találták a kutatók, hogy az emésztőrendszeri és emésztőrendszeren kívüli NCGS tünetek nagyon hasonlóak azokhoz, amelyek a hisztaminintoleranciában (HIT) is megjelennek.
Következtetés:
Miután részletesen feltártak és megvizsgáltak minden lehetséges etiológiai okot a kutatásban részt vevő pácienseknél, úgy találták, hogy a célzott étrendi intervenció (táplálkozásterápia) az, ami az összetett intoleranciákra/felszívódási zavarokra is fókuszálhat. Például az alacsony FODMAP-étrend hatásosabb lehet, mint a nem célirányos, pusztán glutén- vagy laktózmentes étrend. Azonban egyéb, még komplexebb kiegészítő táplálkozásterápiák szerepe is felmerül.
Forrás:
Inflamm Res. 2018 Apr;67(4):279-284.
Non-celiac gluten sensitivity: people without celiac disease avoiding gluten-is it due to histamine intolerance?
Schnedl WJ, Lackner S, Enko D, Schenk M, Mangge H, Holasek SJ.
Fordította Polgár Annamária Kolléganőnk