“Az ipari élelmiszerek világában nem mindig egyszerű a betegségek okainak nyomára bukkanni. Ugyanis az allergiáknál és a többi élelmiszer-túlérzékenységnél az adalékanyagok dzsungelében a kutatók gyakran csak detektívszimattal találják meg a kiváltó okokat.
Egyre többek számára válnak az élelmiszerüzletek egészségüket veszélyeztető helyekké. A népesség 5-15%-a szenved különböző élelmiszer-allergiákban… a gyermekek 42%-a szenvedhet rejtett allergiákban – állapítja meg a müncheni Haunerschen Gyermekkórház tanulmánya. Az élelmiszer-allergiák közül pedig számosat fel sem ismernek. Arnold Hilgers düsseldorfi allergiaspecialista feltételezése szerint a németek 30%-a az allergiáknak vagy „intoleranciának” egy új formájában szenved. Ez gyakran rejtve marad, mert a reakciók 90%-a – a szakértők becslése szerint – mint elhúzódó túlérzékenység vagy „álcázott” allergia jelentkezik. Az orvos gyakorta nem az ételre vagy élelmiszeripari adalékokra gondol az okok keresésénél, hanem egészen másra tippel: „Ha az ember nem azután kutat, akkor nem is találja meg” – véli Dr. Steurich allergológus.
…újabb felismerések: freiburgi és hannoveri allergológusok vizsgálatai szerint, amelyek eredményeit szaklapokban publikálták, a kiütéses („urticaria”) esetek 31%-a vezethető vissza valamely élelmiszer-adalékanyagra. A gyermekkori neurodermitis okozói is lehetnek adalékanyagok – derül ki számos vizsgálatból.
A természetes és mesterséges közti határt a mesterséges természetességek korában nem olyan egyszerű meghúzni. Ha a „természetes aromák” fűrészporból nyerhetők, és a technológiailag jól idomított szója-ingrediensek, mogyorórészecskék és savófrakciók keverednek az ételbe, akkor lassacskán minden igazán műnek tűnik. Különösen ha az adalékanyagok valamikori természetes alapanyagból átalakítva teljesen meglepő formákban kerülnek ismét beépítésre az élelmiszerekbe, váratlanul megnő az allergiák kiváltódásának veszélye.”